Turi Attilát újraválasztották az MMA elnökének
Turi Attilát választotta újra elnökévé a Magyar Művészeti Akadémia október 7-i tisztújító közgyűlése. Megbízatása újabb három évre, 2026. november 5-től 2029. november 4-ig szól. Kihívója Zoboki Gábor építész volt.
A főtitkári posztról is döntöttek: Richly Gábort választották meg, megbízatása ugyanerre a hároméves időszakra szól. A két alelnöki posztra Szurcsik Józsefet és Rátóti Zoltánt választották meg. A döntéseket zárt ülésen hozták meg a Pesti Vigadóban.
A közgyűlés nyilvános szakaszában Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott felszólalást. Beszédét az MTA alapításának kétszázadik évfordulójából indította, felidézve, hogy az Akadémia működésének első időszakában a tudomány és a művészet még szorosan összetartozott. Kodály Zoltántól idézte: „Tudomány és művészet nem mehet el egymás nélkül. Intuíció, fantázia nélkül a tudós legfeljebb téglahordó lehet a tudomány épületében.”
Kecskeméti az 1948–49-es fordulathoz érkezve a széptudományi osztály megszüntetését súlyos történelmi törésként értékelte. Felidézte, hogy 1992-ben az MTA létrehozta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, ezzel párhuzamosan pedig civil szervezetként megalakult a Magyar Művészeti Akadémia is, amely 2011-től köztestületként működik.
A főtitkár arról is beszélt, hogy 2019-ben a kormányzat leválasztotta az MTA-ról a kutatóintézeti hálózatot, miközben az MMA élvezte az állam bizalmát és támogatását: nagy értékű ingatlanokat kapott, éves költségvetési támogatása dinamikusan növekedett, tagjainak tiszteletdíja pedig utolérte az MTA tagjainak juttatását. Szó esett mintegy 15 milliárd forintos nagyságrendű éves költségvetési támogatásról is. A 2026-os politikai változások kapcsán arról beszélt, hogy az MTA ismét tárgyalásokat folytat a kutatóhálózat irányításáról és felügyeletéről.
A tisztújítást több belső vita előzte meg. Az elnöki tisztségért Turi Attila jelenlegi elnök és Zoboki Gábor építész indult. A jelölőbizottság Turi Attilát ajánlott jelöltként, Zoboki Gábort további jelöltként tüntette fel, ami azért váltott ki vitát, mert a tagok egy része szerint ez befolyásolhatta a szavazó akadémikusokat. Az MMA szerint a jelölőbizottság a jelöltek pályázati anyaga, vezetői tapasztalata és a szeptember 24-i programismertetés alapján fogalmazta meg ajánlásait, a közgyűlés tagjai pedig bármely jelöltre szavazhattak.
A tisztújítás előtt egy másik ügy is foglalkoztatta a tagságot. Hankó Balázs volt kulturális miniszter arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos keretének felhasználásáról szabályos döntési folyamat zajlott, és a forrás biztosításáról szóló döntéssel az MMA elnöke is egyetértett. Az MMA közleményben hangsúlyozta, hogy Turi Attilának nem volt jogköre a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának egyedi támogatási döntéseiben, ezért érintettségét jogi, szakmai és etikai értelemben kizártnak tartja.
A köztestület jövőjéről is vita zajlik: több akadémikus szerint az MMA-nak nyitottabbá és dinamikusabbá kellene válnia, erősebben kellene kapcsolódnia az európai kulturális élethez, és nagyobb szerepet vállalnia a magyar művészeti élet egészének integrálásában. Az egyik alapvető kérdés, hogy az MMA elsősorban az akadémikusok zárt közössége maradjon-e, vagy olyan köztestületté váljon, amely a művészeti élet jóval szélesebb körét képes megszólítani.
