Radikális javaslat: csökkentenék a férfiak nyugdíjkorhatárát
A magyar nyugdíjrendszer a következő években még stabilan működik, ám a demográfiai folyamatok és a nemzetközi összehasonlítások egyaránt arra utalnak, hogy előbb-utóbb átfogó reformra lesz szükség. A szakértők szerint az egyik legégetőbb kérdés a nyugdíjkorhatár, amely jelenleg 65 év.
Egy nyugdíjszakértő szerint ez a korhatár túlságosan magas a magyar egészségügyi mutatókhoz és a várható élettartamhoz képest, különösen a férfiak esetében. A magyar férfiak várható élettartama 65 éves korban mintegy 4,5 évvel marad el az uniós átlagtól. Ezért a szakértő radikális javaslatot tett: a férfiak számára átmenetileg, körülbelül tíz évre csökkenteni kellene a nyugdíjkorhatárt 64 vagy akár 63 évre. A nőket ez kevésbé érintené, mivel a Nők 40 kedvezményes lehetőséggel ők amúgy is korábban vonulhatnak nyugdíjba.
A szakértő szerint célravezető lenne a korhatárt a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötni, ahogyan azt már 17 uniós tagállamban teszik.
Nem költünk sokat a nyugdíjakra
Sokan úgy vélik, hogy az állam elképesztő összegeket fordít a nyugdíjakra, a számok azonban európai összehasonlításban más képet mutatnak. Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország a 25. helyen áll a nyugdíjköltések GDP-arányos rangsorában a maga 7,5 százalékával, szemben az EU 11 százalékos átlagával. Az OECD friss országjelentése szerint a magyar költségvetésnek 2025 és 2070 között akár 4,5 százalékkal többet kell majd nyugdíjakra fordítania, ami 50 éves távlatban csupán azt jelentené, hogy a magyar kiadási szint felzárkózna az uniós átlaghoz.
2037-től ugrik meg a nyugdíjasok száma
Jelenleg mintegy 2 millió 16 ezer öregségi nyugdíjas él az országban, ám ez a létszám a 2030-as évek végétől hirtelen megugrik. 2037-től eléri a nyugdíjkorhatárt az 1973 és 1977 között született, rendkívül népes Ratkó-unokák generációja. Tömeges nyugdíjba vonulásuk mintegy 25 százalékkal növeli majd meg a nyugdíjasok számát, amely így eléri a 2,47 milliót. A helyzetet nehezíti, hogy a hazai rendszer rendkívül „fejnehéz”: a magyar nyugdíjasok bevételeinek több mint 85 százaléka kizárólag az állami társadalombiztosításból származik, hiányoznak a több lábon álló, megtakarítási alapú pillérek.
Relatív elszegényedés és a nyugdíjas olló
A jelenlegi szabályozás alapján a nyugdíjakat kizárólag az infláció mértékével emelik. Ez papíron megőrzi a nyugdíjak reálértékét, a gyakorlatban viszont a nyugdíjasok folyamatos relatív elszegényedéséhez vezet, mivel a bérek az elmúlt évtizedben jelentősen túlszárnyalták a pénzromlás ütemét. Az átlagkeresetek nominális értéke a becslések szerint akár 9 százalék felett is nőhet éves szinten, míg a nyugdíjak emelkedése csak az inflációt követi, ami 2027 januárjában csupán 2,6-3,1 százalék között lesz. A szakértő szerint a megoldást a környező országok mintája jelenthetné, ahol az inflációkövetés mellett az előző évi reálbér-növekedés egy részét is beépítik a rendszeres éves emelésbe.
13. és 14. havi nyugdíj, SZÉP-kártya
A 13. havi nyugdíj mára beépült a rendszerbe, ám mivel ez a juttatás is osztozik a rendes nyugdíj sorsában, a vásárlóérték-vesztést nem képes megállítani. A 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése és a kisnyugdíjasok támogatása fontos szociális lépés, de a szerkezeti problémákat nem oldja meg. A nyugdíjas SZÉP-kártya ötletét a szakértő kritikusan szemléli: a juttatás nem épül be a nyugdíjalapba, nem képezi a későbbi emelések alapját, a kistelepüléseken élő, idős vagy mozgásukban korlátozott emberek nehezen tudják elkölteni a kártyára utalt összeget, és a kártyás megoldások helyett a keretet közvetlenül a nyugdíjakba kellene beépíteni.
Nyugdíjplafon és a jövő kihívásai
A kirívóan magas nyugdíjak korlátozására nemzetközi példák sora létezik, ám a hazai, tisztán társadalombiztosítási alapú rendszernél ez komoly jogi és igazságossági aggályokat vetne fel. Mivel Magyarországon nincs járulékplafon, a sokat keresők teljes jövedelmük után fizetik a járulékot, így a megállapított nyugdíjuk utólagos felső korláttal való elvágása sértené a befizetések és a juttatások arányosságának elvét. Összességében a magyar nyugdíjrendszer a következő néhány évben még stabilan működik, ám 2028–2029-re elkerülhetetlenné válik egy átfogó reform előkészítése. A demográfiai átalakulás, a robotizáció és a mesterséges intelligencia terjedése miatt az élőmunka-alapú járulékfizetés rendszere hosszú távon nem fog működni, így a jövő fenntartható nyugdíjátalakításához széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésre lesz szükség.
