Britek és franciák vétózhatják meg Orbán Viktor ENSZ-főtitkári kinevezését
Orbán Viktor neve váratlanul merült fel az ENSZ következő főtitkáraként, a hírek szerint Washington, Moszkva és Peking támogatásával. A Wall Street Journal október 25-én közzétett véleménycikke szerint három országból származó források is megerősítették, hogy a Trump-kormány Orbán Viktort javasolja a posztra, és az ötletet az Egyesült Államok vetette fel. A lap forrásai szerint Oroszország és Kína is támogatja a tervet, amely még végleges döntésre vár. Orbán nem kívánt nyilatkozni.
Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn Moszkvában újságírók előtt nem cáfolta a hírt, és kijelentette, hogy technikailag jelölhető Orbán Viktor, mivel a jelölési határidő még nem járt le. Ugyanakkor megjegyezte, hogy sem Oroszország, sem az Egyesült Államok, sem Kína nem fogja Orbánt jelölni, mert szerinte a Biztonsági Tanács állandó tagjai senkit nem jelölnek a tisztségre, és ha igaz a hír, a kezdeményezőknek találniuk kell egy államot, amely vállalja a feladatot.
Így zajlik a főtitkár kiválasztása
Az ENSZ főtitkárát az Alapokmány 97. cikke alapján a Közgyűlés nevezi ki a Biztonsági Tanács ajánlására. Bár a végső döntés a 193 tagállamot tömörítő Közgyűlésben születik meg, a gyakorlatban a 15 tagú Biztonsági Tanács választja ki a jelöltet zárt ajtók mögött. A BT öt állandó tagjának – az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Oroszországnak és Kínának – vétójoga van, így csak olyan jelöltet lehet ajánlani a Közgyűlésnek, akivel szemben egyik állandó tag sem él vétójogával. A megbízatás általában öt évre szól, és rendszerint egyszer újítható meg.
A kiválasztásnál hagyományosan figyelembe veszik a regionális rotáció elvét, és íratlan diplomáciai szokás, hogy az öt állandó tag állampolgárai közül nem választanak főtitkárt. A Közgyűlés 79/327. számú határozata 42. pontjának d) alpontja szerint ugyanakkor a főtitkári posztra egy vagy több tagállam közösen is jelölhet személyt, és ez alól az öt állandó BT-tag sem kivétel. A BT elnökének 2026. május 29-i levele szintén megerősíti, hogy a jelölési folyamat továbbra is nyitott.
A folyamat lépései: egy vagy több tagállam hivatalosan jelöltet állít, jellemzően életrajzzal és szakmai bemutatkozással; a jelöltek nyilvános meghallgatáson mutatkoznak be a Közgyűlés előtt; a BT tagjai zárt ajtók mögött, úgynevezett próbaszavazásokon (straw poll) mérik fel a támogatottságot; a BT hivatalos ajánlásához legalább kilenc támogató szavazat szükséges, és az öt állandó tag egyike sem vétózhat, a tartózkodás nem számít vétónak; végül a Közgyűlés határozattal nevezi ki a BT által ajánlott személyt, rendszerint közfelkiáltással, de az eljárási szabályok titkos szavazást is lehetővé tesznek.
Kételyek és akadályok
A hírek szerint a Trump-adminisztráció úgy kalkulál, hogy Orbán Viktor pragmatikus politikája, valamint Moszkvához és Pekinghez fűződő szoros kapcsolatai miatt elfogadható kompromisszum lenne a három nagyhatalom számára. Orbán több évtizede van a nemzetközi politikában, és mivel az általa vezetett Fidesz idén tavasszal ellenzékbe került, szabadon vállalhatna nemzetközi tisztséget. A BT-ben a napokban is zajlanak a próbaszavazások, például Lana Nusseibeh, az Egyesült Arab Emírségek diplomatája kapcsán.
Magyarország az ENSZ hivatalos regionális besorolása szerint a kelet-európai csoporthoz tartozik, és ebből a régióból eddig még soha nem került ki főtitkár, így az esetleges jelölés illeszkedne a földrajzi képviselet kiegyensúlyozásának elvéhez. A kinevezés mégsem garantált. Orbán Viktor még nem jelentette be hivatalosan az indulását, és a hírek szerint csak akkor vállalja a megmérettetést, ha teljesen biztos benne, hogy megnyeri a folyamatot. Emellett az Egyesült Királyság és Franciaország részéről is felmerülhet ellenállás: a volt magyar miniszterelnök korábbi konfliktusai az Európai Unióval, a migrációval kapcsolatos álláspontja és a nyugati fősodortól eltérő külpolitikai irányvonala diplomáciai akadályt jelenthet, és London vagy Párizs ellenszavazata önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy a BT ne fogadja el a kinevezését támogató ajánlást.
A BT 15 tagjából legalább 9 támogató szavazatra van szükség. Amerikai diplomáciai források szerint jelenleg 8-10 szavazat biztosítása tűnik reálisnak a testületben, ami éppen a határmezsgye. A jelenlegi főtitkár, António Guterres mandátuma 2026. december 31-én lejár, így az elkövetkező hetekben eldől, hogy a három szuperhatalom hivatalosan is szóba hozza-e a volt magyar miniszterelnök nevét.
