Összeszólalkozott Magyar Péter és Jámbor András a francia zavargások miatt
Jámbor András bírálta Magyar Pétert, amiért a francia tüntetéseket a migrációval hozta összefüggésbe. A volt országgyűlési képviselő szerint a megmozdulások egy nagyobb európai válság részei, amelyek mögött a megélhetési gondok és a leépített közszolgáltatások állnak, nem a tüntetők származása. Az erőszakot ugyanakkor ő sem helyesli.
Magyar Péter vasárnap értelmetlen rombolásnak nevezte a franciaországi diáktüntetések eszkalációját, és úgy fogalmazott, ezeket látva talán érthető, hogy Magyarország miért képviseli a lehető legszigorúbb fellépést a migráció kapcsán.
Jámbor András egykori országgyűlési képviselő szerint „akinek az elmúlt hetek megélhetésről szóló nyugat-európai tüntetéseire a migránsozás a válasza, az vagy nem érti, mi történik, vagy szánt szándékkal le akarja tolni az emberek problémáit az asztalról” – fogalmazott Facebook-oldalán. Hozzátette, már a miniszterelnök bejegyzése előtt is akart erről írni, azonban „mélységesen zavarja”, hogy a magyar miniszterelnök az emberek jogos követeléseire és helytelen erőszakjára nem a tájékozódást, hanem a migránsozást választotta.
Kiemelte, a tüntetők között vannak bevándorló hátterű emberek, azonban a tüntetés túlmutat ezen. Jámbor szerint a baloldali Le Monde és a jobboldali Figaro sem a tüntetők bevándorló hátterét emeli ki, a megmozdulások ugyanis egy nagyobb európai válság részei, amely Franciaországtól Spanyolországon át Olaszországig terjed, egy baloldali, egy centrista liberális és egy jobboldali kormány alatt is.
Úgy látja, hogy az erőszak nem a tüntetők származásából, hanem az adott ország tiltakozási hagyományaiból fakad: Franciaországban és Észak-Olaszországban megszokott az utcai erőszak, Spanyolországban viszont nem, pedig ott is hatalmas tüntetések zajlanak, általános sztrájkra készülnek, és sok bevándorló hátterű ember él.
A probléma gyökerét az elmúlt negyven év nyugati politikájában látja, amely szerinte szétverte az államot és a középosztály felemelkedési esélyeit. Az egymást követő válságokban a közszféra béréből spóroltak, leépítették az oktatást, az egészségügyet és a szociális ellátórendszert, a kormányok pedig a nagy cégekbe öntötték a pénzt, miközben az egyszerű emberek juttatásait csökkentették. A Z generáció már ebben a válságkorszakban nőtt fel, perspektíva nélkül, és ma ők vonulnak utcára Nyugat-Európától Indiáig, a közszféra dolgozóival, a szakszervezetekkel és a lecsúszó középosztályhoz tartozó bevándorló hátterű emberekkel együtt.
A városházák felgyújtását Jámbor sem helyesli, különösen mert az erőszak gyakran olyan lakosokat és kisvállalkozókat sújt, akik ugyanattól szenvednek, mint a tüntetők. Úgy véli azonban, hogy a düh és a kilátástalanság valós, és aki erre migránsozással felel, az csak a jogos indulatot próbálja jogtalanul elfojtani.
A kommentszekcióban folytatódott a vita
A bejegyzés alatt, a kommentszekcióban váltott üzenetet Jámbor és Magyar. „Diáktüntetésnek és szociális elégedetlenségként indult. De aki azt mondja, hogy diákok gyújtják fel a középületeket és támadnak meg rendőröket, az nem látja a felvételeket” – válaszolt a bejegyzésre a miniszterelnök.
„Diáktüntetés, és megélhetési tüntetés is még mindig, meg lesz is. Amiben van elítélendő erőszak. De az én alapkérdésem az, hogy ez a bevándorlás miatt van, vagy a szétcseszett európai politika és gazdaság miatt” – reagált Jámbor.
„A kettő nem zárja ki egymást. Sőt…” – írta Magyar Péter.
„Azt hiszem, Facebook-kommentnél kicsit bonyolultabb lenne ebbe belemenni. De szerintem 1968-ban vagy 1789-ben se voltak migránsok nagy számban Párizs utcáin. A lényeg meg az, hogy ha mindkettő is, akkor is hiba csak az egyiket kiemelni. De hát az is van, hogy nagyon más világból jövünk, és mást tanultunk meg a világról, úgyhogy azt hiszem, ebben most nem fogunk egyetérteni” – zárta le a diskurzust Jámbor András.
