Kifulladt a régi modell, tudásalapú gazdaságra váltana a minisztérium
A vállalkozások 28 százaléka tervez beruházást a következő egy évben – mondta Porcher Áron, a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a GKI Magyar Gazdaság 2030 konferenciáján. A visszafogott beruházási kedv a bizalom hiányát mutatja, ezért kiemelt feladat a vállalatok bizalmának visszaszerzése.
Az államtitkár szerint a magyar gazdaság nem egyszerűen konjunkturális gödörbe került, hanem a korábbi modell elérte a korlátait. Ez a modell nagyrészt olcsó munkaerőre és összeszerelő üzemekre épült, ami egy ideig működött, de most tudásalapú váltásra van szükség. A tőke áthaladt Magyarországon, de nem épített tartós hazai ökoszisztémát. Az új modellnek több tudásra, hazai termékre és magasabb bérekre kell épülnie.
Az elmúlt négy évben mintegy 30 százalékkal csökkent a beruházások volumene. Magyarország a világgazdasági válságig érdemi növekedést mutatott, azóta inkább stagnálás jellemző, miközben régiós versenytársaink látványosan felzárkóztak. A magyar bruttó export hozzáadott értékének csak a fele keletkezik itthon, a másik fele importált tudásból és technológiából származik.
Porcher Áron szerint véget kell vetni annak, hogy Magyarország pusztán összeszerelő üzemként működjön, valódi hozzáadott értéket teremtő munkahelyekre van szükség, hogy itthon tarthassák a fiatalokat és a magyar szürkeállományt. A kutatás-fejlesztési ráfordítások az EU-ban a GDP 3,24 százalékát teszik ki, Magyarországon viszont csak 1,31 százalékát.
Az államtitkár a kormányváltás utáni megelőlegezett bizalomról is beszélt, amely szerinte komoly felelősséggel jár, ezért fontos a világos és következetes kommunikáció. A feldolgozóiparban foglalkoztatottak 26 százaléka dolgozik a járműgyártásban, ami komoly kitettséget jelent, ezért szükséges az iparági diverzifikáció.
A hazai kis- és középvállalkozásokban jelentős, kiaknázatlan növekedési potenciál van: a vállalkozások 99,2 százaléka ebbe a körbe tartozik, de csak 5 százalékuk exportál, részesedésük a hozzáadott értékből 41 százalék. A digitalizációban is nagy tartalékok rejlenek: a magyarok 69 százaléka használja a mesterséges intelligenciát, a vállalkozások körében ez az arány alig haladja meg a 7 százalékot.
Az energiaszektor erősen koncentrált, ezért elengedhetetlen az ellátás diverzifikálása. Bár a naperőművi kapacitás jelentősen bővült, az energiatároló rendszerek kiépítése nem tartott lépést, így drága importra szorul az ország. A turizmusban a vendégforgalom 58 százaléka Budapestre és a Balaton térségére összpontosul, a cél a négy évszakos turizmus megteremtése.
Porcher Áron szerint ma már nem egymillió új munkahelyre, hanem egymillió jól fizető munkahelyre van szükség. A kormány olyan beruházásokat keres, amelyek piaci alapon is életképesek, de célzott állami támogatással gyorsabban valósulhatnak meg.
A Ganz Ábrahám Program keretében az uniós források hazahozatala után több gazdaságfejlesztési programot indítanának, kibővítenék a kkv-k hitelezését, és célzott mesterprogrammal segítenék a hazai vállalkozásokat. Öt fő célt határozott meg: a termelékenységi szintet 70 százalékról 80 százalékra, az exportáló vállalkozások arányát 5-ről 8 százalékra, a kkv-k exportbevételi részesedését 12,8-ról 15 százalékra növelnék, a kutatás-fejlesztési ráfordításokat a GDP 1,3 százalékáról 2 százalékára emelnék, a növekedési ütemet pedig 1,7 százalékról 3–4 százalékra gyorsítanák.
Az államtitkár végül egy nyelvi különbségre utalva zárta gondolatmenetét: magyarul pénzt keresünk, míg az angol kifejezés szó szerint inkább azt jelenti, pénzt csinálunk. Szerinte éppen ez a szemléletváltás lenne fontos: nem egyszerűen megszerezni a jövedelmet, hanem olyan valódi értéket létrehozni, amelyből az megszületik.
