Hétfőn dől el, hogyan finanszírozza a kormány a vállalásait
A kormánynak hétfőn számot kell adnia arról, milyen pályára állítaná a gazdaságot. A többször elhalasztott 2027-es költségvetés bemutatásakor választ kell adnia arra, miből finanszírozná a kampányban megígért jóléti intézkedéseket és a versenyképesség javítását szolgáló beruházásokat. Eközben egy másik vállalását is teljesítenie kell: 2030-ra jelentősen csökkentenie kell a költségvetési hiányt, hogy Magyarország megfeleljen az euróbevezetés feltételeinek.
A forint a kedvezőtlen külső környezet ellenére erősödött
A nemzetközi bizonytalanság és a vártnál magasabb amerikai infláció ellenére is erősödni tudott a forint a héten. Az euró árfolyama a hét eleji 365 forint feletti szintről péntekre 363 alá csökkent, a dollárért pedig a hétfői 326 forint feletti összeg helyett már csak 322 forint körül kellett fizetni. A hazai fizetőeszköz a lengyel zlotyval szemben is kisebb erősödést ért el.
A kedvező külső feltételek mellett a Magyarországnak járó, hivatalosan elérhetővé vált 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás, valamint az Erasmus+ és a Horizont programokba való visszakerülés is segítette a forintot, csakúgy, mint a pénteken közzétett, vártnál erőségebb hazai béremelkedési adat. A magyar tízéves állampapír hozama péntekre 5,3 százalék környékére mérséklődött, így már csak néhány bázisponttal haladta meg a cseh szintet, a lengyel tízéves hozamnál pedig több mint 90 bázisponttal alacsonyabban alakult.
A költségvetési hiánycél mozgathatja meg a forintot
A következő héten két hazai esemény is próbára teheti a forintot: hétfőn várhatóan bemutatják a 2027-es költségvetést, kedden pedig kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A legnagyobb figyelem a költségvetési javaslatra irányulhat, azon belül is arra, mekkora hiánnyal számol a kormány. Az Államadósság-kezelő Központ elnök-vezérigazgatója október elején úgy nyilatkozott, hogy az 5,5 százalék feletti hiánycél komoly csalódást okozna, az 5 százalék körüli érték semleges fogadtatásra számíthatna, a 4,5 százalékos vagy annál alacsonyabb hiány pedig pozitív meglepetést jelentene.
Az Equilor senior elemzője szerint az 5–5,5 százalék közötti hiánycél segíthet megőrizni a befektetők bizalmát a magyar deviza iránt. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a forint elmúlt heti erősödése után a korábbinál valamivel erősebb, 356–370 forint közötti euróárfolyamra számít a következő héten, hozzátéve, hogy a bemutatott hiánypálya alaposan felülírhatja ezt a várakozást.
Trilemma előtt a kormány
A kormány komoly trilemmel néz szembe: rendkívül nehéz egyszerre megvalósítani a kampányban beígért jóléti intézkedéseket, érdemi többletforrásokat biztosítani a versenyképességi problémák kezelésére, és közben következetesen haladni a maastrichti kritériumok teljesítése felé. Utóbbi mellett a kormány elkötelezte magát, meglehetősen szoros, 2030-as határidőt szabva. Az euróbevezetéshez vezető út szigorú költségvetési fegyelmet követel, amelytől nem lehet következmények nélkül eltérni: a választók magasabb életszínvonalat és több támogatást várnak, a befektetők viszont kiszámítható és szigorú fiskális gazdaságpolitikát követelnek.
Változatlan alapkamat várható az MNB-től
Az MNB keddi kamatdöntésén az Equilor és a Gránit Alapkezelő egyaránt változatlan, 5,5 százalékos alapkamatra számít. Bár a hazai infláció alakulása önmagában teret engedne a további kamatcsökkentésnek – a szeptemberi magyar infláció mindössze 1,6 százalék volt –, a magasabb világpiaci árak, a globális inflációs kockázatok és a nagy jegybankok szigorítása óvatosságra int. A vezető közgazdász szerint nem is feltétlenül maga a döntés, hanem az azt kísérő jegybanki kommunikáció lehet igazán érdekes, és nem zárja ki, hogy az MNB decemberben további 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot.
Dráguló energia, erősödő magyar tőzsde
A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára az egy héttel korábbi 104 dollár feletti szintről péntek délutánra 106 dollár közelébe kapaszkodott. A földgáz ára az előző heti 80,2 eurós megawattóránkénti szintről péntekre 87 euró fölé emelkedett, a hét során pedig a 89 eurót is megközelítette. Az árakat az európai gáztárolók alacsony töltöttsége mellett az is hajtja, hogy Európa és Ázsia egyre élesebb versenyt folytat a cseppfolyósított földgázért.
A Budapesti Értéktőzsdén kifejezetten jó hetet zártak a befektetők: a BUX-index 2,5 százalékkal emelkedett. A blue chipek közül az OTP és a Magyar Telekom vitte a prímet, mindkét részvény árfolyama több mint 5 százalékkal erősödött. A Richter valamivel több mint 1 százalékos emelkedést ért el, míg a Mol a hét közbeni hullámzások után lényegében stagnálással zárt.
