Mérföldkőhöz ért a tanárok küzdelme, de a valódi változás még nem jött el
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam jogsértő módon korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát 2022-ben. A döntés mérföldkő a tanárok és szakszervezeteik évek óta tartó küzdelmében, de a valódi változásokhoz még számos lépésre van szükség. A jogvédők és érdekképviseletek szerint a kormánynak helyre kell állítania a sztrájkjogot, és rendeznie kell a korábbi jogsértések következményeit is.
Közös sajtótájékoztatót tartott a Magyar Helsinki Bizottság, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Társaság a Szabadságjogokért az ítélet nyomán. A tanácskozáson Totyik Tamás, Nagy Erzsébet, Bieber Ivóna, Nyitray Zsuzsanna és Sziklai Tamás ügyvéd ismertette a döntés következményeit.
Nagy Erzsébet felidézte: a szakszervezetek már 2020-ban tárgyalni kezdtek a kormánnyal, a történet pedig 2015-re vezethető vissza, amikor befagyasztották a tanári bértáblát. A szakszervezetek a minimálbérhez kötött bértáblát, a munkaterhelés csökkentését és a többletmunka kifizetését követelték. A 2021. január 31-i figyelmeztető sztrájkot a kormány megtámadta, a bíróság azonban első- és másodfokon is a szakszervezeteknek adott igazat. Ezután a veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet ellehetetlenítette a sztrájkot, a szabályokat pedig a járvány elmúltával is megtartották.
Bieber Ivóna szerint az EJEB megállapította, hogy az állam egyoldalúan határozta meg a „még elégséges szolgáltatás” szintjét, ezzel kizárta a konstruktív párbeszéd lehetőségét és elzárta a tanárokat a bírósághoz fordulástól. A testület azt is figyelembe vette, hogy a jogalkotás előtt nem készült hatástanulmány és nem volt társadalmi egyeztetés. A szabályozás így polgári engedetlenségbe kényszerítette a tanárokat, akiknek a munkahelyük elvesztésétől kellett tartaniuk.
Nyitray Zsuzsanna három feladatot jelölt meg a kormány számára: nyilatkoznia kell arról, hogy nem kéri az ügy nagykamara elé utalását, három hónapon belül meg kell térítenie a költségeket és a nem vagyoni károkat, hat hónapon belül pedig cselekvési tervet kell készítenie az ítélet végrehajtásáról. A sztrájkjogot érdemben kell helyreállítani, a még elégséges szolgáltatási szintek magasságát csökkenteni kell, vissza kell állítani a 2022 előtti tárgyalásos modellt, és garanciákat kell beiktatni a törvénybe, hogy a tanárokat ne fenyegethesse szankció a sztrájkjog gyakorlása miatt. A kormánynak a morális igazságtétel is feladata, hiszen több ügy még folyamatban van.
Sziklai Tamás köszönetet mondott Karsai Dánielnek, aki elkezdte és két évvel ezelőtti haláláig vitte az ügyet. Kiemelte: a tankerületek és a kormány a diákok védelmére hivatkozott a sztrájktörvény bevezetésénél, miközben a falak penészesek, fűtés nincs, az étel sokszor ehetetlen – ezt az érvelést is megsemmisítette az EJEB. A Karinthy Gimnázium egykori tanárát, Kiss Berta Beátát is ő képviselte, aki a nyomás miatt maga mondott fel, miközben élen járt a polgári engedetlenségben.
Totyik Tamás szerint a sztrájkjogokkal még most sem elégedettek, január 31-ig szabad sztrájkolni, utána az érettségire való felkészülés miatt nem. Nagy Erzsébet hozzátette: a „még elégséges szolgáltatás” részleteit is tisztázni kell, így a sztrájkjog visszaadása csak részben igaz. Sziklai elmondta, hogy a 2022-es elbocsátások után sok tanár hagyta ott a hivatását, és olyan kollégákat is kirúgtak, akik például németül tanítottak biológiát. A státusztörvény szerint rendkívüli felmentés esetén még jogerős pernyertesség után sem lehet visszahelyezést kérni – ezt a szakszervezetek azonnal kivennék a törvényből.
A per megnyerése önmagában elégtétel lehet, a munkahelyek visszaszerzésének és a kompenzációnak a lehetőségeit azonban még vizsgálják. Totyik miniszteri utasításban törölné el a „feketelistákat”, amelyek sok tanár felvételét ellehetetlenítik, Nagy Erzsébet pedig a háttérszabályok rendezését és a kötelező, transzparens pályáztatást sürgette. Bieber Ivóna szerint valódi megoldást a tisztességes jogalkotás hozhat, amelynek alapja a társadalmi egyeztetés.
A PSZ és a PDSZ 2022 szeptemberében a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével fordult a strasbourgi bírósághoz a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása miatt. A szakszervezetek 2021 óta próbáltak sztrájkkal fellépni a magasabb bérekért és a jobb munkakörülményekért, a kormány azonban a tárgyalások halogatásával, majd jogszabályi korlátozásokkal nehezítette törekvéseiket. A 2022 februári rendelet a sztrájk idején kötelezően biztosítandó szolgáltatásokat, például a gyermekfelügyeletet és a megtartandó tanórák számát határozta meg, ami a szakszervezetek szerint kiüresítette a munkabeszüntetést. A tiltakozó pedagógusokat fenyegetések és aránytalan szankciók, köztük azonnali felmentések érték.
